Csak álltam és néztem. hmmm na ezt most hogyan ? Láttam valamit de azt gondoltam, én látom rosszul és kicsit oldalra léptem. Ez a látvány fogadott:

innen oldalról egész szép a forma, de akkor miért láttam ezt :

Látják? Nem látják? Igen éppen ez az , a felét kitakarja a felső áthidaló ! ÁÁÁÁ ... biztosan azért van mert magas vagyok , nem rám lett optimalizálva a panoráma. De mégse, egy dobogón vannak a pultok , tehát megközelítőleg az átlagmagasság szintjéről pillantok le . Kedves mérnökúr , ez el van kottázva éppen a látványt áldozta be a design oltárán nemdebár?  Azt takarja el amit el kellene adni. Sajnos ez a baki nem egyedi, volt más gyártó is hasonló elgondolásokkal.

A másik érdekesség talán Kínának készült és elsőre fel sem tűnt. A térdmagasságban futó kínálati színt több mint megkérdőjelezhető. A gyerekeknek vagy az alacsony növésűeknek talán kényelmes de készüljünk fel az eladók nyögéseire, majd  sztrájkra és csípőprotézis beültetésére. Fagylaltot adagolni erről a magasságról?

Azért jöjjön egy ellenpélda is , ezt kell egy vendégnek látnia, csodálatosan ívelt zavarmentes üvegfelület. BRAVO !

Néhány éve erősödik ez a vonal is de azt hogy ez csak egy rövid de látványos rákapcsolódás-e a világon egyre inkább elterjedő bio-ekó-ligh áramlatra, nem tudom. Egy biztos, nem rossz hogy van és rákényszeríti a gyártókat egy másfajta vevőkör kiszolgálására is. A fagylalt bio vonulata nem most kezdődött hiszen néhány évtizede a tej , a tojás és a cukor és friss gyümölcsök  voltak a kizárólagos alapanyagok. Egy kicsit kételkedem az egészséges alapanyagoknak kikiáltott dolgok (stevia, nyírfacukor stb..) valódi értékeiben s szerintem a cukor nem mivolta miatt kifogásolható, inkább a többlet mennyiség bevitelét tartom igazán károsnak. Gyakorta inkább meglapozatlan marketing fogasnak látom ahogyan néhány cég felkapja a cukormentes vonalat (alapozván arra hogy nyelvünkben a cukor alatt a répacukrot értjük ) de dextrózt, fruktózt bátran alkalmaznak. Megértem én , de azok is cukrok, inkább a fogyasztók alaposabb tájékoztatását tartanám célravezetőbbnek. A cukorbetegek vagy arra érzékeny vásárlók nagy bizonyossággal tisztában vannak a szénhidrátok megnevezéseivel tehát a sacharózt nem tartalmaz de ezt és ezt igen:   inkább látom etikusnak. Tudtommal cukor nélküli fagylalt nincs, de lehet hogy ez csak az én értelmezésemben vett fagylaltra igaz.  Azt bátran kijelenthetem annál biobb fagyi nincs mikor a reggel leszedett epret mézzel és vízzel keverem el és fagyasztom ki. Járható alternatíva a friss joghurt és méz vagy a tej tojás méz alternatíva is. Ha kapható még tiszta méz és antibiotikum mentes tyúktojás egyáltalán... 

Mivel a fagylalt fagyasztásánál figyelembe vett oldat cukortartalma csak egy adott intervallumon belül változtatható  a termék élvezeti értékének károsodása nélkül, a nemes (táplálkozási szempontból értékes) alapanyagok preferált alkalmazásával javíthatunk termékünk megítélésén. Ha a fagylalt felett ez a harang kezd kongani biztosak lehetünk benne hogy előttünk már a bonbonosokat keresztre feszítették, a cukorkásokat máglyára küldték a nápolyisok meg épp a siralomházban kártyáznak.             

Az utóbbi években azt hittük nincs tovább, a címben feltüntetett nevek egy azonos terméket jelentenek és kifulladni látszott a körítés. Mekkora tévedés, 19-re lapot húzott ez az ágazat is. Friss fagyi a legjobb fagyi és ez a technológia erre alapoz. Az elmúlt években az élüknél  ,,ízcsíkos,, , az öntetes, a hideg márványlapon összedolgozott ( ilyen nálunk az  I love Gelato -ban is kóstolhattok.. ) változatok a végtermék ezernyi variálhatóságát hangsúlyozták de most vissza a gyökerekhez, a Design és a környezeti kialakítás kerül a fókuszba.  A minél  optimálisabb, költségtakarékos üzemeltetésre a piac várt válaszokat. Minimális helyigény, minimális személyzet , alacsony rezsi és már meg is születettek az első self-service fagylaltozók. Gyakorlatban ez azt jelenti hogy az eladótérben minimális személyzet látja el a kiszolgálási ( segédkezési ) kasszás feladatokat ill. a belső gyártó térben a gépek feltöltését. A vendégek különböző méretű tálkákból választanak majd önkiszolgáló rendszerben maguk húzzák a fagylaltgépek karjait s töltik meg a kívánt ízekkel és mennyiségben a azokat. A fagylaltokra különböző öntetek és egyéb ropogtatni valók és gyümölcsök is kerülhetnek. Botladozás esetén a személyzet segít. A sor végén vagy a tálka mérete vagy mérlegelés után fizetnek a vendégek. Létezik karszalagos fagylaltéttermi változat is amely adott időintervallumon belül korlátlan fogyasztással csábít.  

Egy fagylaltozó környezetének kialakítása kardinális kérdés....Annak hangulata, ötletessége és harmóniája közvetlen kapcsolatban van az eredményes működéssel. Az hogy alkalmazzunk-e lakberendezőt, látványtervezőt már nem kérdés. A fotókon látható ötletesség igazán nem pénz kérdés s bár másolni könnyű, sok sok munkaóra annak megálmodása és zökkenőmentes működésének garantálása.  

Kívül RETRO , belül modern szerkezet... A gépek arculata meghatározó hangulatot kölcsönöz a fagylaltozónak. 

A kompakt gépek kategóriájában a GELMATIC után a Carpigiani is versenybe szállt. A nagy öregnek nehéz dolga lesz mert a GELMATIC innovációja a szegmens élvonalában van, piaci sikereik a válság ellenére töretlenek.

itt GBG néven .....

és itt az originál Carpigiani Donor :)

De kopogtatnak a lengyelek is. A látványos de felejthető ,egekig érő jeges lágyfagylalt kategóriában próbálnak labdába rúgni. Milyen sikerrel? Jövőre meglátjuk, most nem tolongtak az érdeklődők.

A Fabbrisok is ráfeküdtek a krémfagyi vonalra. A háttérben a gépsor egy lakás ára:) és akkor még a pultról szót sem ejtettünk. Az installáció nagyon szép és profi, remélhetőleg sikeres is lesz.

Réges régen…

A fagylalt történetéről már oly sokan és annyit írtak hogy nehéz hiteles módon megközelíteni ezt a témát.  Mikortól  létezik a fagylalt ? Vajon  Marco Polo utazásainak feljegyzéseiben megemlített kínai leírásokat vagy éppenséggel az ókori Róma hóval és mézzel, gyümölccsel kevert ízesített édességeit, vagy az első kézzel hajtott már egynemű fagylaltot készítő mesterek produktumait kell az első igazi fagylaltnak tekintenünk ? Talán az olasz sorbetto megnevezést vezethetjük vissza az arab sherbet szóra. Azért az bizonyos hogy két firenzei mesternek , Buontalenti-nek és Ruggeri-nek köszönhetjük az első , igazi fagylaltot, amely aztán a Medici házban francia országban ,az  Osztrák - Magyar monarchiában   később az  egész  világon  ismert lett. Párizsban 1670- ben egy szicíliai mester bizonyos Procopio dei Cortelli  nyitotta meg azt a  Cofé Procop  nevű kávéházat ahol akkoriban  a leghíresebb fagylaltot, sorbetet lehetett fogyasztani.  Egy fa dézsába melybe rétegezve jeget és sót raktak, állítottak bele  egy réz üstöt melyet először kézzel , később már áttételes hajtókarral mozgattak. 1927-ben Otello Cattabriga készítette az első motorizált fagylaltos gépet amely forradalmasította a kisipari fagylaltgyártást. A fagylalt napjainkban már  az egész világon ismert  vált Afrikától a föld sarkáig , mindenhol jelen van ,   azonban a történelemben  éppen e termék tucatnyi változata miatt  nem jelölhetjük ki a gyökereket.  Azt gondolom létezik egy olyan technikai  kiinduló pont melyre bizton támaszkodhatunk. A fagylalt egyik fontos összetevője a levegő.  Tehát a legelső igazi fagylalt az volt mely levegőt tartalmazott mégpedig oldatában belefoglalva.

Nem is olyan régen…

A magyar leleményesség nem maradt le a világtól, a 80 évek előtt sőt az után is több cég, mesterember gyártott fagylaltgépet. Fagylaltgépeket Importálni nehéz volt de azon kivételek melyek nyugatról bejutottak a keleti blokkba tökéletesen koppinthatókká, így –úgy másolhatókká válhattak ás váltak is. Ne gondoljuk hogy viszonylagos egyszerűségük gyenge minőséget eredményezett. Ellenkezőleg, kialakításuknál fogva csodálatos fagylaltot készítettek.  Ízek tekintetében  szinte kizárólag csak természetes alapanyagokkal dolgoztak, és a fagylaltoknak is teljesesen más kritériumoknak kellett megfelelniük m int napjainkban.  A 70 es évek végén ,80 évek első felében terjedtek el  az első korszerű  (Carpigiani,Ottfrizer,Catabriga)  fagylaltgépek s velük egyetemben az első igazi fagylaltvitrinek. Arany idők voltak ezek, emlékszem Surányi bácsi szentendrei boltjára ahol
 napi 1 tonna   fagylaltot gyártottunk és adtunk el , de Budapesten a Duna korzó Bécsi kávéházában  is
 600 kg fagylaltot szolgáltak fel, javarészt kelyhekben. Ez idő tájt mutatkoztak be itthon az első olasz
alapanyaggyártó cégek  melyek a korszerűbb gépekhez korszerűbb alapanyagokat kínáltak s lassan kezdtük
megismerni a paszták, stabilizátorok egyéb anyagok jelentőségét. A fagylaltok ízválasztéka folyamatosan bővült , a  6-8 féle íz helyett  immáron  30-40 féle ízt készítettek. A 90-es évek derekán  ismét nagyot változott a fagylaltozás, megjelentek a púpozott tégelyek,a hangsúlyos  dekorációk.         

Még csak egy pár napja,2013. január 20, itthon 40 cm hó, Riminiben tavasz...hmmm maradtam volna még egy hetet ,,fakultatíve,,. Nos az a tény nem vitatható hogy Olaszország a fagylalt hazája, s tényleg, minden, majdnem minden onnan ered. Ki gondolná hogy pár nap alatt több mint 125.000 !!! ember látogat egy a budapesti UKBA-nál 1000 x nagyobb területre . Azt hiszem az UKBA-n 5000 ha voltak, annak a fele diák.Kidobott pénz sajna.... Szóval Rimini, nyáron a part nyüzsög, ilyenkor a vásár területe. Este kedvenc helyemen a Bounty-ban alig lehet asztalt kapni, és a szállodák is megtelnek. Volt itt egy barátom akivel bár egy évben egyszer találkoztam, ö vette fel a rendeléseket, tavaly elbúcsúzott, azt monda elfáradt.Nem csodálom, itt ugyanis rohannak a felszolgálók, igen, nem cammognak, meg sietnek, hanem spuri van....

Miért jó itt lenni? Sajnos nehezen tudom leírni azt a szakadékot amely ott tátong a hazai fagylaltkultúra és a aktuális fagylaltkultúra között. Ez olyan honnan is tudhatnám hogy van ilyen is amikor nem is hallottam róla ?  című mondat a fogyasztók szájából. Megjegyzem teljesen jogos. Kevés kivételtől eltekintve csak csillanások vannak a hazai fagylaltozókban. 3 percenként jégkrémreklámok a tv-ben, honnan is hallhatna a fagylaltrajongó híreket. fagylaltverseny 1 x 1 évben? Ebből kéne táplálkozni?  de erről majd írok még...   Tehát a hisszük vagy tudjuk , pontosan összehasonlítható fogalmak. azt hisszük hogy tudunk fagylaltot csinálni, vagy tudunk is ? Hogyan is tudhatná egy fagylaltrajongó miként is kellene kinéznie egy korszerű fagylaltpultnak, melyek a trendi ízek ? Erre egy ilyen vásár több szempontból is választ ad...     

Valahogyan frappánsan kellene megoldanom azt hogy szakember szemmel is és rajongó szinten is átélhető legyen az információ cunami, bár talán ha valaki már idáig eljutott, csigázom annyira hogy belevágjon a közepébe.  Nos kezdjük..... 

Okot kell keresni abban hogy a kávé, a kávézás milyen szoros kapcsolatban van a fagylalttal ? Nem, nem kell, itt az élő bizonyítéka, több tucatnyi kávéval foglalkozó cég standjai mellett kezdhetjük sétánkat. Nem kell kitalálni a spanyol viaszt, egyszerűen meg kell tanulni mennyire fontos a jó kávé.   Sajnos a hazai cukrászdák és fagylaltozók többsége nem helyez kellő hangsúlyt a meleg ital kínálat minőségére. A gyakorta silány minőségű termékek a nagyobb kávéházak felé terelik a vásárlókat amely abból a szempontból is rossz hogy az egyéb termékek megvásárlására is ott kerül sor, tehát nem a cukrászdában (fagyizóban ) kávézunk hanem a kávézóban sütizünk és fagyizunk. Mivel a fagylalt helyzete  általánosságban az összetartozás hiánya miatt gyengélkedik, ezért egyenként (külön egységenként) nehezen tud lobbizni ezen folyamat ellenében. 

Őszintén, betege vagyok annak ha az országot járva frissülni szeretnék és hosszú perceken át vizslatván az útszéli táblákat , megállok egy ,,akármilyen,,kávé feliratnál hogy  nagy eséllyel végül egy feketés levet kell igyak. Mi ebben a nehéz? Ezen gondolkozom sokszor. Miért van az hogy olaszországi túráim során sohasem nem tudok ennyire undorító löttybe futni mint itthon, a fővárostól alig egy órányi járásra?!  A rokonság csak annyi hogy ez is fekete, ezt is kávénak hívják és ez is forró ( már ha forró :) . A spanyol viasz ki van találva, akkor miért nem lehet pusztán csak ugyanazt csinálni? Nem jut el az információ?Nem jut el az alapanyag? Nem jut el a gép?

Akkor  vizsgáljuk át a miérteket. Először is átlagos fogyasztó vagyok , napi 1-2 esetleg 3 kávét iszom. Szeretem a kávét  mert a zamaton kívül , élénkít is. De a legjobban azt szeretem hogy ad egy pár perc pause-t szóval szünetet , egy pár lélegzetvételnyi mosolyt ebben a nagy rohanásban. Olaszországi beszélgetéseim során az is kiderült  hogy ez utóbbit, ott is a legfontosabb indokok közé sorolják s bár ott szinte régiónként futok bele más márkákba , ízekbe , de a sok különbség ellenére egyvalamit elmondhatok, nagy átlagban remek kávékat kaptam. A kiállítások alkalmával lelkes érdeklődéssel követem le az újabb trendeket és figyelem a  változásokat.  Hoppá...! most meg kell hasonuljak. azt kell mondjam fogyasztói szemszögből , nincsenek változások a termékek 90 % ban. Még mindig a espresso és a cappuccino teszi ki az értékesítések zömét. Technikai változás? Bergamo tetején egy kicsiny de annál forgalmasabb kávézóban még mindig egy ezer éves, gázfűtéses kávéfőzővel főzik a kávét. Isteni , mint ahogy a lentebb lévő bevásárlóközpont egyik tucatkávézójában is. Szóval gépfüggő a jó kávé? Bizonyos értelemben igen,hiszen adott paramétereknek kell megfelelnie ahhoz hogy jó terméket lehessen vele készíteni. Bizonyos értelemben nem. Itthon egy 100 euros egyszerű X baros géppel készítem a családnak a kávét.  Bárcsak fele ilyen jót tudnék inni egyes vendéglátó helyeken , s bár réges
rég behozta az árát , cica baja. Gépeket itthon is lehet venni ,de jó eséllyel egy kávéforgalmazóval kötött szerződéssel is hozzájuthatunk.

Nos itt álljunk meg egy pillanatra. Sokan azt gondolják egy forgalmazónak ezt kötelező adni , nehogymár... az Ő kávéját adom akkor hozzon már...aztán okosban megyek a metrogagazdaságosba, oszt  azzal is elmegy nem? jesszusom! Ettől kiráz a hideg! Mégis mire gondol az ilyen ? Az általánosságban használatos gépek zömét kedvezménnyel  úgy 150-900 ezer között szerzi be egy forgalmazó. Azt gondoljuk azért adná hogy ne a az ő általa beépített berendezés használati árréssel ellátott kévét használjuk ? Kérdem én mikor térülne meg egy ilyen gép? Soha ! Tudomásul kell venni hogy ezt bele kell építeni mert ez is csak egy eszköz, amit meg kell venni, karban kell tartani , majd ismételten venni kell egy másikat ha végképp beadja a kulcsot, egyszóval a gazdálkodás része. Értelmezzük ezt úgy, hogy nem kell megvenni, a kávé árában van beépítve a bérleti díja. 

Egyezzünk ki abban hogy jó géphez hozzá lehet jutni. Nem feltétlenül kell csilimiliárdos beruházás.  Megosztanám azt az alábbi információt is amivel kapcsolatban néhány napja beszélgettem egy kis kávézó tulajdonosával. Sajnálkozott a gyenge portékája miatt de azt mondta nem tud mit tenni. az alkalmazottak behozzák a sajátot , vagy kevesebbet adnak mert a zaccot is újra belefőzik??? atyaisten! ...tehát lehúzzák őt is, a vendéget is, a melegital forgalom meg egyre csak csökken. 

A legegyszerűbb gépek az inkább házi és irodai használatra tervezett darálós vagy nélküli kompaktok. ezeket nem szabad vendéglátó helyekre rakni. Nem azért mert nem lehet hanem azért mert nem oda valók. Áruk olyan 300-400 euro. A  melegital forgalom nagy eséllyel sohasem fog emelkedni ott ahol ilyen gépet használnak. Várható a csoda , de sohasem fog eljönni. 

A második szint a kisipari ( félipari ) berendezéseké. Ezekkel már egy napi 50-100 adagos fogyás kielégíthető. Kaphatóak beépített darálós kivitelben is és áruk olyan 600-2500 euro között van. rendelkeznek gőzölővel és a tartályuk is elég nagy ahhoz hogy akár több kávé is lefőzhető legyen velük egymás után. 

A harmadik szint a profi gépeké. Ezek sokféle változatban kaphatóak a manuálistól a digitálisig, a klasszikustól a top design-ig bárki megtalálja a neki tetszőt . Áruk olyan 2000 eurotól a csillagos ég.

De jó kávét csak jól beállított géppel és nem utolsó sorban jól beállított darálóval lehet készíteni. Ezek beszabályozása folyamatos feladat és nem egyszeri teendő. Laikusok számára is nyilvánvaló az, hogy a darálóban lévő alkatrészek kopnak, ezért más szemcseméretet adnak, ezért megváltozik a a kifolyó kávé is, de ezekről a karbantartásokról majd a későbbiekben még szó lesz. Hamarosan a Lamborghini caffe szakembereitől kapunk részletes felvilágosítást 

Nos, ha valaki profitot kíván elérni a melegitalokból, csak  kisipari vagy a profi gép kategóriákban  gondolkodhat. Azért nem írom le csak profi gép kategóriát, mert szatymazkerecsenden egy cukrászdában nem valószínű hogy a közeljövőben olyan szintre ugrana az értékesítés, hogy megérje beruházni egy 3000 euros gépre hacsak nem találnak olajat , vagy építenek egy wellness szállót a környéken stb stb...

Az alapanyag azaz a kávé egy kicsit egyszerűbben is megközelíthető. Ha az olasz kávéról beszélünk, tulajdonképpen nincs nagy mellényúlás. Olyan 8000 ft/kg körüli összegért már jó minőségű szemes kávét kapunk, tehát 8000 osztva 140-el = kb. 57 Ft egy adag kávé bekerülési értéke.  Amint azt már fentebb említettem itthon gyakran készítek kávét. Természetesen nem áll a polcon egy daráló és nem vásárolok darált kávét készen. Sokkal egyszerűbb a megoldás. Cialde-t vagy más néven pod-ot , kávépárnát használok. Ez egyfajta papírpárnácskába csomagolt darált kávé amely az adagonkénti csomagolása miatt megőrzi a frissességét is. (nem keverendő össze pl.nestlés vagy aldis márkás rendszerekkel!)

Csak fel kell tépni, a fejbe helyezni , egy gombnyomás és már csurog is. Ezt a rendszert több kis egységben láttam már működni és egyszerűségében hordozza a sikere zálogát. Nincs daráló, a kávé mindig friss, mindig ugyan olyan és nem utolsósorban mindig precízen  elszámoltatható. Jogosan kérdezhetik , van e olyan mint a profi gépek nyújtotta kávé? Nos higgyék el , egy átlagos hazai fogyasztó nem vesz észre különbséget.... egy profi , igen.  A rosszul beállított márkás gépeket, bár hiába van bennük jó kávé, simán veri.

íme néhány video erről a rendszerről.

https://www.youtube.com/watch?v=T8yj6nw6Gb0&feature=related

https://www.youtube.com/watch?v=ePRj73ttP14

Végezetül: Nyilvánvaló hogy a tradicionális rendszerek (a daráló darál és a kávéfőző lefőz) a legjobbak ez nem kétséges. Jó kávét inni kevés helyen lehet. Mindazok részére akik nem tudnak vagy nem akarnak ilyen rendszert, ajánlom a cialde-t mert azzal is jó kávét tudnak adni.